2013. január 11., péntek

Korlátok

Na, ma kivételesen dühös voltam arra, hogy hallássérült vagyok. 

Éjszaka  kaptam egy köremailt, miszerint egy amerikai házaspárhoz kellene 3 héten keresztül, naponta járni -  kezelni a frissen műtött porckorongsérves kutyájukat. Lelkesen jelentkeztem, hogy szívesen vállalnám az esetet, amennyiben nem gond, hogy nem beszélek angolul. Aztán kiderült, hogy a feleség töri a magyart, biztosabb ha olyan megy akivel angolul is megértik egymást, mert nemcsak a kutyust kéne kezelni, hanem a gazdákat is betanítani a főbb fogásokra. Így aztán átadtam az esetet egy angolul beszélni is tudó kollégámnak, mert hiába tudok írni-olvasni angolul, ha egyszer a beszéd nem megy. 

Néha nehéz szembesülni, együttélni a fogyatékosság okozta hátrányokkal, korlátokkal. Nem hiszem el, amikor egy fogyatékos (bármilyen) azt mondja nekem, hogy 100%-ban túl tudott ezen lépni, nem foglalkozik vele, semmilyen problémát nem okoz neki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése