2012. május 18., péntek

Chili betegszabira ment

Amilyen jó volt a tegnapi napunk, olyan rossz volt a mai. Mindennek én vagyok az oka, pontosabban egy bot.

Elmentünk az alsó rakparthoz, gondoltam bepótolom az elmaradt nagy sétákat, és most jól kisétáljuk magunkat egy kis frizbizéssel, labdázásal összekötve.

Már túl voltunk egy jó kis sétán, a frizbizésen, labdázáson is, de Chili még nem volt fáradt. Találtam egy szuper botot, pont a Chili mérete - vastagságban, hosszban, mindenben. Szokás szerint leellenőriztem a végeket, hogy nem szálkás-e. Nem. (Ennek a jó szokásomnak utólag nagyon-nagyon örültem.)  

Szóval ezt dobáltam, nagyon lelkesen hozta-vitte. Eldobtam, repül a bot, aztán éktelen sírás, Chili kutya módra ordítozva be a szúrós bokorba, én meg utána. Kihalásztam onnan, majd rögtön nyugtatni kezdtem. Lefektettem egy árnyékos területre, és elkezdtem módszeresen átnézni (fizioterápiás tanfolyam egyik előnye, hogy a töréseket ki tudom zárni...). Nem törés..., akkor tüske, vagy valami megvágta a talppárnát de az se. Akkor kitört a foga. Nem. Végül az lett gyanús, hogy erősen lihegett és sárgásbarnás valami volt a nyelvén, na akkor belenéztem mélyen a torkába is. Kicsit véres volt, jobb oldalt nyálkahártyán seb.

Na akkor összepakoltam, egész úton próbáltam a tesót elérni, de hiába. Chili kicsit bágyadt volt, de   különösebben semmi, nem sírt, normálisan hazasétáltunk, útközben elintézte a kis és nagy dolgokat is.

Hazaérve Julival chat, közben folyamatosan próbáltam a tesót is elérni. Mivel ugye én nem tudok telefonálni, Juli telefonálgatott helyettem és írta a chaten, hogy mit sikerült intéznie. (Borzasztóan idegesített, dühös voltam, hogy nem tudok telefonálni és másokat kell megkérnem, hogy intézkedjenek, közben az idő is csak megy.) Beszélt az unokatesójával, aki állatorvos, ő endoszkópos vizsgálatot javasolt, mert az ilyen jellegű sérüléseket (pl. szálka) csak azzal lehet megnézni. Röntgen, egyéb csak a törést mutatja ki. Több rendelőt is felhívtunk és kiderült hogy csak az Állatorvosi Egyetem, meg a Lehel úti Állatkórház csinál ilyet. De csak hétfőn meg szerdán, az Egyetemen meg csak kedd és csütörtök. Nagyon szuper. Addig meg dögöljön meg a kutya vagy mi?

Míg az orvosokat (pontosabban az endoszkópot) vadásztuk a kutya váratlanul rosszabbul lett, lihegett, időnként felsírt, rohangált a lakásban, bemászott a kádba. 

Endoszkóp ide, vagy oda, akkor is nézze meg egy doki, mert ez nem mehet így hétfőig. Közben a tesó is megjelent váratlanul, tök jó, akkor rögtön rohanás is a kórházba.

Doki is belenézett, belenyúlt a torkába, röntgen is készült. Se tapintásra, se röntgenen nem látszik idegen test.
A történet vége az, hogy a bot a jobb garatmandulát sértette fel, ami begyulladt, vérzik és iszonyatosan fáj. 
Kapott fájdalomcsillapító, vérzéscsillapító és fertőzés megelőzésére szurit, mellé tablettát is szedni kell. Ma egyáltalán nem ehet, de a kaja 1,5 - 2 hétig csak pépes lehet. Nyakörvet, labdázást, bármi amit állkapoccsal harapni, fogni kell el kell felejtenünk egy időre.
Ha nem javulna az állapota, akkor endoszkópra is be vagyunk írva hétfőn 12 órára.

Ja, és bökni sem tud. Úgyhogy most a jelzések is elmaradnak. 

Amióta hazajöttünk pihen, többnyire alszik, időnként felébred - dolgoznak benne a szerek. Aprókat nyeldekel, időnként nyöszög, sír egy sort. Inni azóta se ivott.



És a végére még egy rossz hír. Chili értelemszerűen nem megy a bemutatóra. Majd a tesóm vigyázz rá addig míg én kinn vagyok.

Úgy érzem cserben hagytam a csapatot. :( Kellett nekem azt a hülye botot észrevenni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése