2011. május 4., szerda

Chili ötödik napja

Ma reggel megint az intenzív sétával haladtunk, pisi igen, kakiért még menni kellett egy jódarabig míg lett. DE! Már legalább csökkent valamelyest az erre fordított idő. Utána a futtatóban játszottunk, de elég szétszórt volt, engedelmességi, szabadon lábnál követés rosszul ment, pedig az tegnap nagyon jól sikerült. Különösen a helyben maradás, ott ül, előre megyek mondjuk 5 métert és amint megfordulok elindul felém, nem várja meg míg szólok.

A kutyákkal való találkozásnál még mindig jó nagyokat kell rántani, többször is, ő hátra akar menni, én előre, folyamatosan megyek, nem állok meg. Ha jönnek kutyások igyekszem a kerítés mellett menni, így valamivel könnyebb, mert korlátozott a hely. Ugyanakkor a kutyások nem értik, hogy miért nem állunk meg, miért nem hagyom ismerkedni őket (mert most a közömbösítés a fontosabb). 

Ma Viki volt a soros, hogy segítsen a gyakorlásban, lent találkoztunk. Intenzív sétával indítottunk, a reggeli történet ismétlődött, de lényegesebben gyorsabban mentek a dolgok, nagyon örültem neki, bár még mindig nem sikerül egy helyen elintézni a dolgokat. Chili ma nagyon inaktív volt, belealudt a feladatokba, de azért voltak sikereink is.

Ketrectréninget is csináltunk, kis sírás után csend. Kifektetést szépen megy, olyannyira, hogy ha fel is áll, beles ahol épp vagyok, aztán magától visszafekszik, ha nem is az eredeti helyre, de nem is oda ahol vagyok.

Egy újabb "gyerekbetegség" vagy mi jött elő, ami az egész napra jellemző volt: ha labdáztunk, vagy más tárgyat hozattam vele (pl. még zoknira is igaz), akkor miután visszahozta és letette a kezembe, váratlanul odakapott, türelmetlenkedett. Pedig nem rántom el a kezem, nem teszek hirtelen mozdulatokat. Próbálom kérni a nézd rám vagy a várt, de ahhoz meg túlságosan fel van ilyenkor pörögve (pl. futtató) és meredten nézni a kezemet.

Az éjféli piszkoltatás volt eddig a legjobb, ugyanis jóformán egyhelyben végezte el mindkettőt, mindent egybevetve 15 perc alatt megjártuk (természetesen alaposan megdícsértem). Gondolom ez egyrészt annak is köszönhető, hogy kezd megnyugodni, másrészt a csendnek.

Összességében elmondhatom, hogy amióta nálam van, a mai nap volt a mélypont, reggel óta semmi se jött össze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése