2011. március 22., kedd

Gyakorlás a négyzeten...

Ma folytatódott a felkészülés a közlekedésbiztonsági vizsgára. A parkolóban beszéltük meg a találkozót, hogy gyakoroljuk a kocsiból való ki- és beszállást. Mikor kinyitottam a csomagtartót abban a nagy megtiszteltetésben volt részem, hogy kaptam egy "örömpisit" Chilitől. Barbara felvilágosított, hogy csak nagyon kevés ember részesül ebben a kegyben, ezért örüljek ennek.

Most nem haltival, hanem csak simán nyakörvre kapcsolt pórázzal gyakoroltunk. Haltival egyáltalán nem húz, finom, kicsi rántás is elegendő a vezetéshez, viszont enélkül szeret nagyon előreszaladni, többször meg kell állni, rászólni, lábhoz igazítani, erősebben megrántani a pórázt.
Átvettünk minden egyes vizsgafeladatot, annyi különbséggel, hogy most Barbara nem mellettünk, hanem pár méterrel lemaradva jött utánunk. Szerintem egy kicsit rossz passzban volt a kutyus, de alapvetően mindent jól megcsináltunk, persze idővel a kötődés erősödése eredményeként még jobb lesz. Barbara újfent sok tippet mondott, figyelmeztetett a hibáimra is.

Miután elköszöntem Barbarától, a bevásárlóközponton kellett átmennem, hogy átadjam Chilit Andinak. A kutyus szájába adtam a kosarat, amit teljesen egyértelműen elvett, és olyan természetességgel vitte, mintha világéletében csak ezt csinálta volna.

Az emberek ma is kitüntettek minket a figyelmükkel, volt aki csak elmosolyodott a láttán, de megint voltak olyanok akik kérdezés nélkül simogatták meg Chilit. (Lassan produkciós irodát is nyithatok...) Őszintén bevallom, hogy kissé nehezen megy ennek a fajta viselkedésnek az elfogadása, kezelése, de igyekszem dolgozni rajta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése