2011. február 27., vasárnap

Zsani, Bogyó & Chili, na meg az a fránya nátha!

Szombat reggel kínzó torokfájással ébredtem. Próbáltam összeszedni magam mert ezen a hétvégén OKJ-s Kutyakiképző tanfolyam van, ezért csináltam teát, tettem bele mézet, megittam két A. pezsgőtablettát, de sajnos csak kicsivel lett könnyebb. A M. nevű tabletta ideig-óráig hatott, nagy nehezen sikerült is végigülni a napot, de jóformán többet néztem a falon levő órát, mint a vászonra vetített pps-t. Suli után beültünk Istvánnal egy cukrászdába, ahol egy szelet torta és egy csésze tea felett meséltem neki a lakiteleki táborban szerzett élményeimről. Este szomorúan megállapítottam, hogy kitört rajtam a jó öreg nátha. Korán este tudtam aludni két órát, aztán megint arra keletem, hogy fáj a torkom, járkáltam a lakásban, rendet raktam, tévéztem - mindegy csak teljen az idő. Aztán hajnalban sikerült még három órát aludni. Mára sajnos csak rosszabbodott az állapotom, fáj a fejem, a torkom, folyik az orrom, ég a szemem - a szokásos. Remélem pár nap alatt (orvosi beavatkozás nélkül) túl leszek rajta.. 

A tanfolyamon ültem a sokadik zsepit gyűrögetve a kezemben, amikor úgy fél kettőkor kaptam egy SMS-t Barbarától, hogy 3 körül nálam lesznek Chilivel. Óh, te jó ég! Milyen jó, hogy még éjszaka rendet raktam.. Pedig arról álmodoztam, hogy amint hazaérek befekszem az ágyba... Szerencsére pont kettőkor véget ért az előadás, Edina elvitt egy ideig a kocsijával, aztán épp hazaértem 3-ra. Gyorsan "Chilibiztossá" tettem a lakást, csináltam egy teát és vártam.

Barbara elfelejtette a lakásszámot, így lementem eléjük, együtt feljöttünk, majd a folyosó végén megvárták, hogy kiengedjem hozzájuk Bogyót. Vicces volt, ahogy Bogyó nagy ugatás kíséretében nekilódult Chiliék felé, aztán úgy egy méterre tőlük megtorpant és megfordult. Chili még a folyosón játékba hívta Bogyót, de a kisöreg morgás kíséretében az értésére adta, hogy ő nem vevő erre.
Chiliről hamarosan lekerült a póráz, hagytuk őket, hogy játszanak egymással egy kicsit. Barbara kérte, hogy tegyem vissza a földre a Bogyó játékait, hogy megnézzük, összevesznek-e rajta. Meglepő módon Bogyó hagyta, hogy Chili mászkáljon a kedvenc puffján (a múltkor meg rögtön ott termett, ha Chili csak közelített felé, és onnan morogva küldte el) és megegye az otthagyott kekszdarabot, felvehette a több mint 10 éves plüss "Katicát" (Z, a hangya animációs film egyik szereplője), pedig ezt rajtam kívül eddig még a családtagok se nagyon érinthették meg.  

Nagyon örültünk, hogy jól haladnak a dolgok, ezért hogy csináljunk is valamit Barbara rákötötte a pórázt a konyhaszekrény ajtajához és beletette a csörgőórát, amit még a múltkor vettem. Gyakorolgattuk az ajtó nyitását nyisd ki, tárgy kivételét, ajtó zárását - bök. Falatkával jutalmaztam, Bogyó rögtön felfigyelt erre, mivel nem akart kimaradni a jóból - ő is minden alkalommal sorba állt.. persze adtam neki is, hogy érezze, nincs elfelejtve.  Az ajtó után a csörgőóra hangjára gyakoroltunk, Barbara csak akkor húzta fel, ha Chili nem figyelt rám, majd fejbólintással jelezte, hogy csörög - én ekkor magamhoz hívtam Chilit és kértem tőle egy bök-öt, majd jutalom. Az egy héttel ezelőtti gyakorláshoz képest már sokkal gyorsabban ment a dolog, de még mindig irányítani kell. A bököt "üresen" azaz kézfej nélkül nem ad, csak ha látja (az már mindegy neki, hogy melyik kezem, a kezem hol van). Ha viszont mancsot kérek, azt minden további nélkül, szépen megy. 

Az egyik jelzés+bök gyakorlatnál Bogyó támadásnak ítélte Chili még csak induló jelzését, megpróbált az orrához kapni. Chilinek akkor is meg kell csinálni a jelzést, ha Bogyónak ez nem tetszik. Kicsit nehéz elkapni/észrevenni azt a pillanatot, amikor Bogyó agresszióból támad, támadna. Mivel kicsi és gyors már esetleg odakapott vagy próbálkozott, mire észreveszem. Pedig nagyon fontos a helyes időzítés, még támadás előtt le kell állítanom, különben kárba vész minden munka Chilivel.
Pihenésül pár egyszerűbb dolgot csináltattam vele, mint pl. hempi, ül, fekszik, hátra, szia. Hangot (egy rövid vakkantás) is kértem tőle, erre Bogyó megint azt hitte támadás készül ellenem, ezért rögtön hozzámszaladt és Chili felé kapott. Másodjára is kértem hangot Chilitől, erre Bogyó már csak felfigyelt, de nem csinált semmit. Amúgy ha Chili időnként el-elkóricált a lakásban, a hátsóját szagolgatva Bogyó hűségesen követi. Megint csináltunk pár jelzést, közben kifogytam a zsepi-készletemből, de a 100-as csomag a nappaliban volt, ekkor eszembe jutott, hogy esetleg Chili is ide tudná hozni.. Meg is kérdeztem Barbarát, hogy hogyan lehet ezt megcsinálni. Elmondta, hogy ezt 2 héttel az átadás előtt szokták gyakorolni a gazdákkal, azzal a 3-4 tárggyal amit a leggyakrabban kér/használ a leendő gazdi. Ezeknek tudja is a nevét, de bármilyen távolságból, irányítással bármit a gazdihoz kell tudni vinni. Három különböző dolgot tettünk a dohányzóasztalra, és Barbara megmutatta, hogyan vezessem rá a kutyust, hogy melyik kell éppen nekem. 
A végére újra megismételtük a jelzéseket.

Ezután felöltöztünk, hogy keressünk a közelben egy parkot, ahol szabadon lehet engedni a kutyust. Eközben sem tétlenkedtünk, Barbara megmutatta a helyes lifthasználatot, ajtón keresztül való közlekedést. Chili szereti húzni a pórázt, ezért elég sokszor rá kellett szólni, megrántani, hogy menjen normálisan. A parkban kicsit labdáztunk, majd vissza a házba, ahol megmutattuk Barbarának, hogy milyen szépen közlekedünk. Amint nálam lesz, ezek a dolgok beépülnek majd a napi rutinba és irányítás nélkül is menni fog.

Szokás szerint megbeszéltük, hogy hétvégén biztos találkozunk a pályán, de lehet hogy sikerül egy hétköznapi gyakorlást is beiktatni. Most úgy néz, hogy Chili kb. 2-3 hét múlva hozzám kerül, Márta már szervezi a vizsgákat, azt szeretné, hogy márciusban megcsináljuk a vizsga első részét.

Miután Barbaráék elmentek, nagy nehezen rávettem magamat, hogy vacsit csináljak. Bogyót is megetettem, beadtam neki a gyógyszereket, aki azóta is csak alszik, totálisan ki van ütve. A nagy hőzöngésben, erőfitogatásban, stresszben  alaposan kifárad, hosszútávon nem tudom hogy fogja ezt bírni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése